Blog

A pneumatikus csúszdáknál túllépés akkor fordul elő, amikor a kocsi a célpozícióját meghaladva halad tovább, mielőtt leállna, míg a leállási idő azt méri, hogy mennyi idő alatt éri el és tartja fenn a rendszer a stabil pozíciót az elfogadható tűréshatáron belül. A tipikus nagysebességű rúd nélküli hengerrendszereknél 5–15 mm-es túllépés és 50–200 ms-os leállási idő tapasztalható, de a megfelelő párnázás, nyomásoptimalizálás és vezérlési stratégiák ezeket 60–80%-vel csökkenthetik.

Az erőszabályozási mód szabályozza az intelligens henger nyomását vagy erőteljesítményét, hogy pozíciótól függetlenül állandó toló-/húzóerőt biztosítson, ami ideális préselési, szorítási és összeszerelési műveletekhez. A pozíciószabályozási mód a löket mentén a pontos kocsihelyzet elérésére és fenntartására összpontosít, ami tökéletes pick-and-place, válogatási és pozicionálási feladatokhoz. A választás attól függ, hogy az alkalmazásában az a fontosabb, hogy a henger “milyen erővel” (erő) vagy “pontosan hol” (pozíció) hat.

A nyomáskülönbség-érzékelő a kamra A és a kamra B közötti nyomáskülönbség figyelemmel kísérésével érzékeli a henger végállásait. Amikor a dugattyú eléri az egyik végállást, az aktív kamrában a nyomás hirtelen megemelkedik, míg a kipufogó kamrában a nyomás a légköri nyomás közelébe csökken, ami egy jellegzetes nyomásjelet hoz létre, amely megbízhatóan jelzi a pozíciót anélkül, hogy fizikai kapcsolók, mágnesek vagy érzékelők lennének felszerelve a henger testére.

A kettős hurkos vezérlési stratégiák két egymásba ágyazott visszacsatoló hurkot használnak több pneumatikus henger szinkronizálására: egy belső sebességhurkot, amely arányos szelepmodulációval szabályozza az egyes hengerek sebességét, és egy külső pozícióhurkot, amely összehasonlítja a hengerek pozícióját és beállítja a sebesség beállítási pontjait a szinkronizálási hiba minimalizálása érdekében. Ez az architektúra általában ±0,5 mm-től ±2 mm-ig terjedő szinkronizálási pontosságot ér el 3 méteres lökethosszon, szemben az alapvető pneumatikus rendszerek ±10-50 mm-es pontosságával.

A galvanikus korrózió akkor lép fel, amikor a henger szerkezetében található különböző fémek nedvesség hatására elektrokémiai reakciót váltanak ki, ami a kritikus alkatrészek gyorsabb kopásához vezet.