Járt már úgy, hogy a gyárban a pneumatikus rendszerek összetéveszthetetlen sziszegése ütötte meg a fülét? Ez a zaj nem csak bosszúság - pazarolt energiát, potenciális szabályozási problémákat és a nem hatékony működés figyelmeztető jelét jelenti.
A pneumatikus rendszerekben az akusztikus zaj három elsődleges mechanizmus révén keletkezik: a gáz tágulása a nyomáscsökkentés során, az alkatrészek mechanikai rezgése, valamint a csövekben és szerelvényekben lévő turbulens áramlás. E mechanizmusok megértése lehetővé teszi a mérnökök számára, hogy célzott zajcsökkentési stratégiákat hajtsanak végre, amelyek javítják a munkahelyi biztonságot, növelik az energiahatékonyságot és meghosszabbítják a berendezések élettartamát.
A múlt hónapban meglátogattam egy New Jersey-i gyógyszergyártó létesítményt, ahol a túlzott zaj a rúd nélküli hengerek szabályozási aggályokat okozott. Csapatuk sikertelenül próbálkozott általános megoldásokkal. A konkrét zajkeltő mechanizmusok elemzésével 14 dBA-val csökkentettük a rendszerük zajszintjét, így a szabályozási kockázatból a megfelelőségen belülre került. Hadd mutassam meg, hogyan csináltuk.
Tartalomjegyzék
- Gázbővítés Hangszint: Milyen képlet jósolja meg a pneumatikus kipufogógázok zaját?
- Mechanikai rezgési spektrum: Hogyan azonosítja a frekvenciaelemzés a zajforrásokat?
- Kipufogó beiktatási veszteség: Milyen számítások vezérlik a hatékony hangtompító tervezést?
- Következtetés
- GYIK a pneumatikus rendszer zajáról
Gázbővítés Hangszint: Milyen képlet jósolja meg a pneumatikus kipufogógázok zaját?
A sűrített levegő hirtelen tágulása a szelepek működése vagy a hengerek kipufogása során a pneumatikus rendszerek egyik legjelentősebb zajforrását okozza. A rendszer paraméterei és a zajkibocsátás közötti matematikai kapcsolat megértése elengedhetetlen a hatékony zajcsökkentéshez.
A gáztágulásból származó hangteljesítményszint a következő képlettel számítható ki: Lw = 10 log₁₀(W/W₀), ahol W a hangteljesítmény wattban, W₀ pedig a referenciateljesítmény (10-¹² watt). Pneumatikus rendszerek esetében a W a következőképpen becsülhető: W = η × m × (c²²/2), ahol η az akusztikai hatásfok, m a tömegáramlás és c a gáz sebessége.
Emlékszem, hogy Illinois-ban egy csomagolósoron kerestem a hibaelhárítást, ahol a zajszint meghaladta a 95 dBA-t - jóval több mint OSHA határértékek1. A karbantartó csapat a mechanikai forrásokra összpontosított, de az elemzésünk kimutatta, hogy a zaj 70% része a kipufogónyílásokból származik. A gáztágulási képlet alkalmazásával megállapítottuk, hogy az üzemi nyomásuk 2,2 barral magasabb volt a szükségesnél, ami túlzott kipufogógáz-zajt okozott. Ez az egyszerű nyomásbeállítás 8 dBA-val csökkentette a zajt anélkül, hogy a teljesítményt befolyásolta volna.
Alapvető gáztágulási zajegyenletek
Bontsuk le a bővülési zaj előrejelzésének legfontosabb képleteit:
Hangteljesítmény számítás
A táguló gáz által keltett akusztikus teljesítmény a következőképpen számítható ki:
W = η × m × (c²/2)
Hol:
- W = Akusztikai teljesítmény (watt)
- η = Akusztikai hatásfok (jellemzően 0,001-0,01 a pneumatikus kipufogógázok esetében).
- m = Tömegáram (kg/s)
- c = gázsebesség a kipufogógáznál (m/s)
A hangteljesítmény szintje decibelben kifejezve:
Lw = 10 log₁₀(W/W₀)
Ahol W₀ a 10¹² wattos referenciateljesítmény.
Tömegáramlás meghatározása
A nyíláson átáramló tömegáram a következőképpen számítható ki:
m = Cd × A × p₁ × √(2γ/(γ-1) × (RT₁) × [(p₂/p₁)^(2/γ) - (p₂/p₁)^((γ+1)/γ)])
Hol:
- Cd = kisülési együttható (jellemzően 0,6-0,8)
- A = nyílásfelület (m²)
- p₁ = Folyóirányú abszolút nyomás (Pa)
- p₂ = abszolút nyomás a folyásirányban (Pa)
- γ = fajlagos hőhányad (levegő esetében 1,4)
- R = a levegő gázállandója (287 J/kg-K)
- T₁ = Folyóirányú hőmérséklet (K)
Fojtott áramlás esetén (ami a pneumatikus kipufogóknál gyakori) ez egyszerűsödik:
m = Cd × A × p₁ × √(γ/(RT₁)) × (2/(γ+1))^((γ+1)/(2(γ-1)))
A gáztágulási zajt befolyásoló tényezők
| Tényező | A zajszintre gyakorolt hatás | Kárenyhítési megközelítés |
|---|---|---|
| Üzemi nyomás | 3-4 dBA növekedés sávonként | Csökkentse a rendszer nyomását a minimálisan szükséges szintre |
| Kipufogónyílás mérete | A kisebb nyílások növelik a sebességet és a zajt | Az áramlási követelményeknek megfelelően méretezett portok használata |
| Kipufogógáz-hőmérséklet | A magasabb hőmérséklet növeli a zajt | Ahol lehetséges, a tágulás előtt hagyjuk lehűlni |
| Kiterjedési arány | A nagyobb arányok több zajt okoznak | Fokozatos bővítés több lépcsőben |
| Áramlási sebesség | Az áramlás megduplázása ~3 dBA-val növeli a zajt. | Használjon több kisebb kipufogót egy nagy helyett. |
Gyakorlati zaj előrejelzési példa
Egy tipikus rúd nélküli henger esetében:
- Üzemi nyomás: 6 bar (600 000 Pa)
- Kipufogónyílás átmérője: 4 mm (terület = 1,26 × 10-⁵ m²)
- Kiürítési együttható: 0,7
- Akusztikai hatékonyság: 0,005
A kipufogógázok tömegáramlása a kipufogógáz-áramlás során kb:
m = 0,7 × 1,26 × 10-⁵ × 600,000 × 0,0404 = 0,0214 kg/s
343 m/s kipufogógázsebességet (hangsebesség) feltételezve az akusztikus teljesítmény a következő lenne:
W = 0,005 × 0,0214 × (343²/2) = 6,29 Watt
Az így kapott hangteljesítményszint:
Lw = 10 log₁₀(6,29/10-¹²) = 128 dB
Ez a magas hangteljesítményszint megmagyarázza, hogy miért olyan jelentős zajforrás az ipari környezetekben a nem csendesített pneumatikus kipufogógázok.
Mechanikai rezgési spektrum: Hogyan azonosítja a frekvenciaelemzés a zajforrásokat?
A pneumatikus alkatrészek mechanikai rezgései jellegzetes zajjeleket generálnak, amelyek elemzése alapján pontosan meghatározhatók a konkrét problémák. A frekvenciaspektrum-elemzés a mechanikus zajforrások azonosításának és kezelésének kulcsa.
A pneumatikus rendszerek mechanikus rezgése olyan jellegzetes frekvencia spektrumú zajt eredményez, amely elemezhető a következő módszerekkel Gyors Fourier-transzformáció (FFT)2 technikák. A legfontosabb frekvenciatartományok közé tartoznak az alacsony frekvenciájú szerkezeti rezgések (10-100 Hz), a középfrekvenciás üzemi harmonikus rezgések (100-1000 Hz) és a nagyfrekvenciás áramlás okozta rezgések (1-10 kHz), amelyek mindegyike különböző csillapítási megközelítéseket igényel.
Egy michigani autóalkatrész-gyártónál tartott konzultáció során a karbantartó csapatuk egy rúd nélküli hengerátviteli rendszerből származó túlzott zajjal küzdött. A hagyományos hibaelhárítással nem sikerült azonosítani a forrást. A rezgésspektrum-elemzésünk 237 Hz-nél egy határozott csúcsot mutatott ki - ez pontosan megegyezett a henger belső tömítési sávjának rezonanciájával. A rögzítési rendszer módosításával, hogy ezt a frekvenciát csillapítsuk, 11 dBA-val csökkentettük a zajt a termelés megszakítása nélkül.
Frekvenciaspektrum-elemzési módszertan
A hatékony rezgéselemzés szisztematikus megközelítést követ:
- Mérési beállítás: Gyorsulásmérők és akusztikus mikrofonok használata
- Adatgyűjtés: Időtartománybeli rezgésjelek rögzítése
- FFT elemzés: Átalakítás frekvenciatartományba
- Spektrális leképezés: Jellemző frekvenciák azonosítása
- Forrás Attribúció: A frekvenciák hozzáigazítása a specifikus komponensekhez
Jellemző frekvenciatartományok pneumatikus rendszerekben
| Frekvenciatartomány | Tipikus források | Akusztikai jellemzők |
|---|---|---|
| 10-50 Hz | Szerkezeti rezonancia, szerelési problémák | Alacsony frekvenciájú dübörgés, inkább érezhető, mint hallható |
| 50-200 Hz | Dugattyúütközés, szelepműködtetés | Jellegzetes dörömbölés vagy kopogás |
| 200-500 Hz | Súrlódás, belső rezonancia | Középfrekvenciás zúgás vagy zümmögés |
| 500-2000 Hz | Áramlási turbulencia, nyomáspulzációk | Sziszegés tonális komponensekkel |
| 2-10 kHz | Szivárgás, nagy sebességű áramlás | Éles sziszegés, az emberi fül számára a legbosszantóbb. |
| >10 kHz | Mikro-turbulencia, gáztágulás | Ultrahangos alkatrészek, energiaveszteség-jelző |
Rezgésátviteli útvonalak
A mechanikai rezgésekből származó zaj többféleképpen terjed:
Szerkezeti terjedés
A rezgések szilárd alkatrészeken keresztül terjednek:
- Az alkatrész a belső erők miatt rezeg
- Rezgésátvitel a rögzítési pontokon keresztül
- Az összekapcsolt szerkezetek felerősítik és kisugározzák a hangot
- A nagy felületek hatékony hangsugárzóként működnek
Légi átvitel
A hang közvetlen sugárzása rezgő felületekről:
- A felületi rezgés kiszorítja a levegőt
- Az elmozdulás nyomáshullámokat hoz létre
- A hullámok terjednek a levegőben
- A sugárzó felület mérete határozza meg a hatékonyságot
Esettanulmány: Rúd nélküli henger rezgéselemzése
Túlzottan zajos mágneses rúd nélküli hengerhez:
| Frekvencia (Hz) | Amplitúdó (dB) | Forrás azonosítása | Enyhítési stratégia |
|---|---|---|---|
| 43 | 78 | Szerelési rezonancia | Megmerevített rögzítő konzol |
| 86 | 65 | A szerelési rezonancia harmonikusa | Elsődleges rezonanciával címezve |
| 237 | 91 | Tömítő sáv rezonancia | Hozzáadott csillapító anyag a hengertesthez |
| 474 | 83 | A zárószalag harmonikusa | Elsődleges rezonanciával címezve |
| 1250 | 72 | A légáramlás turbulenciája | Módosított kikötő kialakítás |
| 3700 | 68 | Szivárgás a zárókupakoknál | Kicserélt tömítések |
A kombinált zajcsökkentési stratégiák 14 dBA-val csökkentették az összzajt, a legjelentősebb javulást a 237 Hz-es rezonancia kezelése eredményezte.
Fejlett rezgéselemzési technikák
Az alapvető FFT-elemzésen túl számos fejlett technika nyújt mélyebb betekintést:
Rendeléselemzés
Különösen hasznos változó fordulatszámú rendszereknél:
- Az üzemi sebességgel skálázódó frekvenciák követése
- Elválasztja a sebességfüggő és a rögzített frekvenciájú komponenseket
- Meghatározza az egyes mozgásfázisokkal kapcsolatos problémákat
Működési alakváltozás-elemzés (ODS)
A rezgésminták feltérképezése a teljes rendszerben:
- Több mérési pont létrehozza a rezgés "térképét"
- Feltárja, hogyan mozognak a szerkezetek működés közben
- A csillapítási kezelések optimális helyeinek azonosítása
Modális elemzés
Meghatározza a sajátfrekvenciákat és a módusformákat:
- Működés előtt azonosítja a rezonanciafrekvenciákat
- Előre jelzi a lehetséges problémahalmazok gyakoriságát
- A rezonancia elkerülése érdekében szerkezeti módosításokat irányít
Kipufogó beiktatási veszteség: Milyen számítások vezérlik a hatékony hangtompító tervezést?
Kipufogók és a hangtompítók kritikus fontosságúak a pneumatikus rendszer zajának csökkentésében, de tervezésüknek hangmérnöki számításokon kell alapulnia, hogy a hatékonyságot a rendszer teljesítményének veszélyeztetése nélkül biztosítsák.
Kipufogó beszúrási veszteség3 (IL) számszerűsíti a zajcsökkentés hatékonyságát, és a következőképpen számítható ki: IL = Lw₁ - Lw₂, ahol Lw₁ a hangteljesítményszint a hangtompító nélkül, Lw₂ pedig a hangtompító felszerelésével. A pneumatikus rendszerek esetében a hatékony hangtompítók általában 15-30 dB beiktatási veszteséget érnek el a kritikus 500 Hz és 4 kHz közötti frekvenciatartományban, miközben elfogadható ellennyomást tartanak fenn.
Nemrégiben segítettem egy massachusettsi orvostechnikai eszközgyártónak megoldani egy kihívást jelentő zajproblémát a precíziós rúd nélküli hengeres rendszerükkel. Az eredeti kísérletük, hogy a kapható hangtompítókat használják, csökkentette a zajt, de túlzott ellennyomást okozott, ami befolyásolta a ciklusidőt. A szükséges beiktatási veszteség kiszámításával az egyes frekvenciasávokban és egy egyedi többkamrás hangtompító tervezésével 24 dB zajcsökkentést értünk el minimális teljesítményhatás mellett. Az eredmény egy olyan rendszer lett, amely mind a zaj-, mind a pontossági követelményeknek megfelelt.
A hangtompító beiktatási veszteségének alapjai
A beszúrási veszteség alapegyenlete a következő:
IL = Lw₁ - Lw₂
Hol:
- IL = beiktatási veszteség (dB)
- Lw₁ = hangteljesítményszint hangtompító nélkül (dB)
- Lw₂ = hangteljesítményszint hangtompítóval (dB)
A frekvenciaspecifikus elemzéshez ez a következő lesz:
IL(f) = Lw₁(f) - Lw₂(f)
Ahol f az elemzett frekvenciasávot jelöli.
A kipufogó tervezési paraméterei és hatásuk
| Paraméter | Hatás a beiktatási veszteségre | Hatás az ellennyomásra | Optimális tartomány |
|---|---|---|---|
| Kamra térfogata | A nagyobb hangerő növeli a mélyfrekvenciás IL-t | Megfelelő tervezés esetén minimális hatás | 10-30× kipufogónyílás térfogata |
| Kamarák száma | Több kamra növeli a középfrekvenciás IL-t | Több kamrával növekszik | 2-4 kamra a legtöbb alkalmazáshoz |
| Kiterjedési arány | A magasabb arányok javítják az IL-t | Minimális hatás, ha fokozatos | 4:1 és 16:1 közötti területarány |
| Akusztikai anyag | Javítja a nagyfrekvenciás IL-t | Minimális hatás a megfelelő tervezéssel | 10-50 mm vastagság |
| Perforáció a terelőlapon | Befolyásolja a középfrekvenciás IL-t | Jelentős hatás | 30-50% nyitott terület |
| Áramlási útvonal hossza | A hosszabb útvonalak javítják az alacsony frekvenciájú IL-t | Növekszik a hosszal | 3-10× portátmérő |
Elméleti modellek a beiktatási veszteség előrejelzésére
Számos modell képes megjósolni a különböző hangtompítótípusok beiktatási veszteségét:
Tágulási kamra modell
Egyszerű tágulási kamrákhoz:
IL = 10 log₁₀[1 + 0,25(m-1/m)² sin²(kL)]
Hol:
- m = Területarány (kamra területe / cső területe)
- k = Hullámszám (2πf/c, ahol f a frekvencia és c a hangsebesség)
- L = kamra hossza
Disszipatív kipufogó modell
Hangelnyelő anyagokkal ellátott hangtompítókhoz:
IL = 8,68α(L/d)
Hol:
- α = Az anyag abszorpciós együtthatója
- L = A bélelt szakasz hossza
- d = az áramlási útvonal átmérője
Reaktív kipufogó modell (Helmholtz rezonátor4)
Rezonátoros hangtompítókhoz:
IL = 10 log₁₀[1 + (ρc/2S)² × (V/L'c²) × ω²/((ω₀² - ω²)² + (Rω/ρc)²)].
Hol:
- ρ = A levegő sűrűsége
- c = hangsebesség
- S = nyak keresztmetszeti területe
- V = üreg térfogata
- L' = A nyak tényleges hossza
- ω = szögfrekvencia
- ω₀ = rezonanciafrekvencia
- R = Akusztikai ellenállás
Gyakorlati kipufogó kiválasztási folyamat
Megfelelő kipufogó kiválasztása vagy tervezése:
- Zajspektrum mérése: A zaj frekvenciatartalmának meghatározása
- Szükséges IL kiszámítása: A szükséges csökkentés meghatározása frekvenciánként
- Áramlási követelmények felmérése: Számítsa ki a megengedett legnagyobb ellennyomást
- Kipufogó típus kiválasztása:
- Reaktív (tágulási kamrák) alacsony frekvenciákhoz
- Disszipatív (elnyelő) magas frekvenciákhoz
- Szélessávú zaj kombinációja - Teljesítmény ellenőrzése: Tesztelési beiktatási veszteség és ellennyomás
Ellennyomással kapcsolatos megfontolások
A túlzott ellennyomás jelentősen befolyásolhatja a rendszer teljesítményét:
Ellennyomás számítás
Az ellennyomás a következőképpen becsülhető:
ΔP = ρ(Q/Cd×A)²/2
Hol:
- ΔP = nyomásesés (Pa)
- ρ = A levegő sűrűsége (kg/m³)
- Q = Áramlási sebesség (m³/s)
- Cd = kisülési együttható
- A = effektív áramlási terület (m²)
Teljesítmény hatásvizsgálat
Rúd nélküli hengerhez:
- Furatátmérő: 40mm
- Stroke: 500mm
- Ciklusidő: 2 másodperc
- Üzemi nyomás: 6 bar
Minden 0,1 bar ellennyomás:
- Csökkentse a kimeneti erőt körülbelül 1,7%-vel.
- A ciklusidő növelése körülbelül 2,3%-vel
- Az energiafogyasztás növelése körülbelül 1,5%-vel
Esettanulmány: Egyedi kipufogódizájn
Szigorú zajvédelmi követelményekkel rendelkező precíziós rúd nélküli hengeres alkalmazáshoz:
| Paraméter | Kezdeti állapot | Kipufogó a polcról | Egyedi tervezés |
|---|---|---|---|
| Hangszint | 89 dBA | 76 dBA | 65 dBA |
| Visszanyomás | 0,05 bar | 0,42 bar | 0,11 bar |
| Ciklusidő | 1,8 másodperc | 2,3 másodperc | 1,9 másodperc |
| Frekvenciaválasz | Szélessávú | Gyenge 2-4 kHz-en | Optimalizált a teljes spektrumon |
| Élettartam | N/A | 3 hónap (eltömődés) | >12 hónap |
| Végrehajtás költsége | N/A | $120 pontonként | $280 pontonként |
Az egyedi hangtompító kialakítása kiváló zajcsökkentést biztosított, miközben a rendszer teljesítménye elfogadható maradt, és a termelékenység javulását figyelembe véve a beruházás megtérülési ideje kevesebb mint 6 hónap volt.
Következtetés
Az akusztikus zajkeltő mechanizmusok - a gáztágulási hangszintek, a mechanikai rezgési spektrumok és a hangtompító beiktatási veszteségének számításai - megértése megalapozza a pneumatikus rendszerek hatékony zajszabályozását. Ezen elvek alkalmazásával csendesebb, hatékonyabb és megbízhatóbb pneumatikus rendszereket hozhat létre, miközben biztosíthatja a jogszabályoknak való megfelelést és javíthatja a munkahelyi körülményeket.
GYIK a pneumatikus rendszer zajáról
Melyek az OSHA által a pneumatikus rendszerek zajexpozíciójára vonatkozó határértékek?
Az OSHA a munkahelyi zajexpozíciót 90 dBA-ra korlátozza 8 órás idővel súlyozott átlagban, 5 dBA változási aránnyal. A NIOSH által ajánlott expozíciós határérték azonban konzervatívabb, 85 dBA. A pneumatikus rendszerek gyakran túllépik ezeket a határértékeket, mivel az el nem csendesített kipufogógázok gyakran 90-110 dBA-t generálnak egy méteres távolságban, ami műszaki szabályozást igényel a megfelelőség érdekében.
Hogyan befolyásolja az üzemi nyomás a pneumatikus rendszer zaját?
Az üzemi nyomás jelentős hatással van a zajkeltésre, minden 1 bar nyomásnövekedés általában 3-4 dBA-val növeli a kipufogógázok zajszintjét. Ez az összefüggés nem lineáris, hanem logaritmikus, mivel a hangteljesítmény a nyomásarány négyzetével nő. A rendszer nyomásának a működéshez szükséges minimumra való csökkentése gyakran a legegyszerűbb és legköltséghatékonyabb zajcsökkentési stratégia.
Mi a különbség a pneumatikus rendszerek reaktív és disszipatív hangtompítói között?
A reaktív hangtompítók kamrákat és csatornákat használnak a hanghullámok visszaverésére és destruktív interferencia létrehozására, így alacsony frekvenciájú zajok (500 Hz alatt) esetén hatékonyak, minimális nyomásesés mellett. A disszipatív hangtompítók hangelnyelő anyagokat használnak a hangenergia hővé alakítására, így hatékonyabbak a nagyfrekvenciás zajok (500 Hz felett) esetén, de érzékenyebbek a szennyeződésekre. Sok ipari pneumatikus hangtompító kombinálja mindkét elvet a szélessávú zajcsökkentés érdekében.
Hogyan azonosíthatom a pneumatikus rendszeremben a domináns zajforrást?
Használjon szisztematikus megközelítést, kezdve az üzemi teszteléssel: futtassa a rendszert különböző nyomáson, sebességgel és terheléssel, miközben méri a zajt. Ezután végezze el az alkatrészek elkülönítését az egyes elemek külön-külön történő működtetésével. Végül végezzen frekvenciaelemzést egy oktávsávos hangszintmérővel - az alacsony frekvenciák (50-250 Hz) általában szerkezeti problémákra utalnak, a középfrekvenciák (250-2000 Hz) működési zajra utalnak, a magas frekvenciák (2-10 kHz) pedig áramlási vagy szivárgási problémákra utalnak.
Mi a kapcsolat a zajszint és a pneumatikus alkatrésztől való távolság között?
A pneumatikus alkatrészekből származó zaj szabad térben a fordított négyzetes törvényt követi, és a távolság megduplázódása esetén körülbelül 6 dB-lel csökken. Azonban tipikus ipari környezetben, ahol a visszaverő felületek visszaverődés miatt a tényleges csökkenés gyakran csak 3-4 dB a távolság megduplázása után. Ez azt jelenti, hogy egy 90 dB-es zajforrástól való távolság megduplázása az elméleti 84 dB helyett csak 86-87 dB-re csökkenti a szintet.
-
Megadja a munkahelyi zajra vonatkozó hivatalos munkavédelmi és egészségügyi hatósági (OSHA) előírásokat és a megengedett expozíciós határértékeket (PEL), ami az akusztikai zajcsökkentés egyik fő mozgatórugója. ↩
-
A gyors Fourier-transzformáció (FFT) algoritmusának magyarázata, amely egy kritikus matematikai eszköz, amelyet arra használnak, hogy egy időtartománybeli jelet (például egy rezgést vagy hanghullámot) elemzés céljából az azt alkotó frekvenciakomponensekre alakítsanak át. ↩
-
Ismerteti a modális analízist, egy fejlett mérnöki technikát, amelyet egy rendszer dinamikai tulajdonságainak, például sajátfrekvenciáinak és módusformáinak meghatározására használnak a rezonancia előrejelzése és elkerülése érdekében. ↩
-
Részletes magyarázatot ad a beiktatási veszteségről (IL), amely a hangtompító vagy hangtompító teljesítményének számszerűsítésére használt elsődleges mérőszám az általa biztosított hangszintcsökkentés mérésével. ↩
English 
Deutsch 
Français 
Italiano 
Español 
Português 
Русский 
العربية 
日本語 
한국어 
Bahasa Indonesia 
Türkçe 
Nederlands 
Ελληνικά 
Български 
Čeština 
Dansk 
Eesti 
Suomi 
Magyar 
Lietuvių kalba 
Latviešu valoda 
Polski 
Română 
Svenska 
Slovenčina 
Slovenščina 
Norsk bokmål 
Українська