Pneumatikus rendszereiben pozicionálási pontatlanságokat, váratlan rezgéseket vagy idő előtti alkatrészhibákat tapasztal? Ezek a gyakori problémák gyakran egy gyakran figyelmen kívül hagyott tényezőből erednek: az anyag rugalmas deformációjából. Sok mérnök kizárólag a nyomás- és áramlási követelményekre összpontosít, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy az alkatrészek rugalmassága hogyan befolyásolja a valós teljesítményt.
A pneumatikus rendszerek rugalmas deformációja pozicionálási hibákat, dinamikus válaszváltozásokat és feszültségkoncentrációt okoz, ami idő előtti meghibásodáshoz vezethet. Ezeket a hatásokat a következők szabályozzák Hooke törvénye1, Poisson-szám2 kapcsolatok, valamint a képlékeny deformáció küszöbértékei, amelyek meghatározzák, hogy a deformáció átmeneti vagy állandó. Ezen elvek megértése 30-60%-vel javíthatja a pozicionálási pontosságot, és 2-3-szorosára növelheti az alkatrészek élettartamát.
A Beptónál eltöltött több mint 15 év alatt, amikor különböző iparágakban pneumatikus rendszerekkel dolgoztam, számtalan olyan esetet láttam, amikor az anyagrugalmasság megértése és figyelembevétele megbízható, precíz működéssé változtatta a problémás rendszereket. Engedje meg, hogy megosszam, mit tanultam ezeknek a gyakran elhanyagolt hatásoknak az azonosításáról és kezeléséről.
Tartalomjegyzék
- Hogyan érvényesül Hooke törvénye a pneumatikus hengerek teljesítményére?
- Miért kritikus a Poisson-szám a pneumatikus tömítések és alkatrészek tervezésénél?
- Mikor válik a rugalmas deformáció maradandó károsodássá?
- Következtetés
- GYIK a pneumatikus rendszerek anyagelaszticitásával kapcsolatban
Hogyan érvényesül Hooke törvénye a pneumatikus hengerek teljesítményére?
A Hooke-törvény alapvető fizikai alapelvnek tűnhet, de a pneumatikus hengerek teljesítményére gyakorolt hatása mélyreható és gyakran félreértik.
A Hooke-törvény a pneumatikus hengerek rugalmas alakváltozását az F = kx egyenleten keresztül szabályozza, ahol F az alkalmazott erő, k az anyag merevsége, x pedig az eredő alakváltozás. A pneumatikus rendszerekben ez a deformáció befolyásolja a pozicionálási pontosságot, a dinamikus reakciót és az energiahatékonyságot. Egy tipikus rúd nélküli henger esetében a rugalmas deformáció 0,05-0,5 mm pozicionálási hibát okozhat a terheléstől és az anyagtulajdonságoktól függően.
A Hooke-törvény pneumatikus rendszerekre való alkalmazásának megértése gyakorlati jelentőséggel bír a tervezés és a hibaelhárítás szempontjából. Hadd bontsam le ezt megvalósítható meglátásokra.
A pneumatikus alkatrészek rugalmas alakváltozásának számszerűsítése
A különböző pneumatikus alkatrészek rugalmas alakváltozása a következőkkel számítható ki:
| Komponens | Deformációs egyenlet | Példa |
|---|---|---|
| Hengercső | δ = PD²L/(4Et) | 40 mm-es furat, 3 mm-es fal, 6 bar: δ = 0,012 mm |
| Dugattyúrúd | δ = FL/(AE) | 16 mm-es rúd, 500 mm hosszúság, 1000 N: δ = 0,16 mm |
| Szerelési konzolok | δ = FL³/(3EI) | Konzolos rögzítéshez, 1000N: δ = 0,3-0,8mm |
| Pecsétek | δ = Fh/(AE) | 2 mm-es tömítési magasság, 50 Shore A: δ = 0,1-0,2 mm |
Hol:
- P = nyomás
- D = átmérő
- L = hossz
- E = rugalmassági modulus3
- t = falvastagság
- A = keresztmetszeti terület
- I = tehetetlenségi nyomaték
- h = magasság
- F = erő
Hooke törvénye valós pneumatikus alkalmazásokban
A pneumatikus rendszerekben a rugalmas deformáció többféleképpen jelentkezik:
- Helymeghatározási hibák: A terhelés alatti deformáció miatt a tényleges helyzet eltér a tervezett helyzettől.
- Dinamikus válaszváltozások: A rugalmas elemek rugóként viselkednek, befolyásolják a rendszer sajátfrekvenciáját.
- Erőátvitel hatástalansága: Az energia rugalmas deformációban tárolódik, ahelyett, hogy hasznos munkát termelne.
- Feszültségkoncentráció: A nem egyenletes deformáció feszültséggócokat hoz létre, amelyek fáradásos meghibásodáshoz vezethetnek.
Nemrégiben Lisával, egy massachusettsi orvosi eszközöket gyártó cég precíziós automatizálási mérnökével dolgoztam együtt. Az ő rúd nélküli henger alapú összeszerelő rendszere következetlen pozicionálási pontosságot tapasztalt, a hibák a rakomány pozíciójától függően változtak.
Az elemzés kimutatta, hogy a rúd nélküli hengert tartó alumíniumprofil a Hooke-törvénynek megfelelően elhajlott, a legnagyobb elhajlás pedig az elmozdulás középpontjában következett be. A várható elhajlás kiszámításával F = kx segítségével és a merevség (k) növelése érdekében a tartószerkezet megerősítésével a pozicionálási pontosságot ±0,3 mm-ről ±0,05 mm-re javítottuk - ez kritikus javulás volt a precíziós összeszerelési folyamatuk szempontjából.
Az anyagválasztás hatása a rugalmas alakváltozásra
A különböző anyagok nagyon eltérő rugalmas viselkedést mutatnak:
| Anyag | Rugalmassági modulus (GPa) | Relatív merevség | Gyakori alkalmazások |
|---|---|---|---|
| Alumínium | 69 | Alapvonal | Szabványos hengerhordók, profilok |
| Acél | 200 | 2,9× merevebb | Nagy teherbírású hengerek, dugattyúrudak |
| Rozsdamentes acél | 190 | 2,75× merevebb | Korrózióálló alkalmazások |
| Bronz | 110 | 1,6× merevebb | Hüvelyek, kopó alkatrészek |
| Műszaki műanyagok | 2-4 | 17-35× rugalmasabb | Könnyű alkatrészek, tömítések |
| Elasztomerek | 0.01-0.1 | 690-6900× rugalmasabb | Tömítések, párnázó elemek |
Gyakorlati stratégiák a rugalmas deformáció kezelésére
A rugalmas deformáció negatív hatásainak minimalizálása:
- Az alkatrész merevségének növelése: Használjon nagyobb rugalmassági modulusú anyagokat vagy optimalizálja a geometriát.
- Előre betöltött komponensek: Alkalmazzon kezdeti erőt a működés előtti rugalmas deformáció felvétele érdekében.
- Kompenzálás az ellenőrző rendszerekben: A célpontok pozíciójának beállítása az ismert deformációs jellemzők alapján
- A terhelések egyenletes elosztása: A helyi deformációt okozó feszültségkoncentrációk minimalizálása
- Vegyük figyelembe a hőmérséklet hatásait: A rugalmassági modulus jellemzően csökken a hőmérséklet növekedésével.
Miért kritikus a Poisson-szám a pneumatikus tömítések és alkatrészek tervezésénél?
A Poisson-tényező homályos anyagtulajdonságnak tűnhet, de jelentősen befolyásolja a pneumatikus rendszerek teljesítményét, különösen a tömítések, a hengerhüvelyek és a rögzítőelemek esetében.
A Poisson-szám azt írja le, hogy az anyagok hogyan tágulnak a tömörítés irányára merőlegesen, az εtransverzális = -ν × εaxiális egyenlet szerint, ahol ν a Poisson-szám. A pneumatikus rendszerekben ez befolyásolja a tömítés összenyomódási viselkedését, a nyomás által kiváltott tágulást és a feszültségeloszlást. E hatások megértése kulcsfontosságú a szivárgás megelőzése, a megfelelő illeszkedés biztosítása és az alkatrészek idő előtti meghibásodásának elkerülése szempontjából.
Vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolja a Poisson-szám a pneumatikus rendszerek tervezését és teljesítményét.
Poisson-tényező ütközési paraméterek gyakori anyagokhoz
A különböző anyagok különböző Poisson-szám értékeket mutatnak, ami befolyásolja a terhelés alatti viselkedésüket:
| Anyag | Poisson-szám (ν) | Térfogatváltozás | Alkalmazási következmények |
|---|---|---|---|
| Alumínium | 0.33 | Mérsékelt térfogatmegőrzés | A hengerek tulajdonságainak jó egyensúlya |
| Acél | 0.27-0.30 | Jobb térfogatmegőrzés | Kiszámíthatóbb deformáció nyomás alatt |
| Sárgaréz/Bronzé | 0.34 | Mérsékelt térfogatmegőrzés | Szelepalkatrészekben, perselyekben használatos |
| Műszaki műanyagok | 0.35-0.40 | Kevesebb térfogatmegőrzés | Nagyobb méretváltozások terhelés alatt |
| Elasztomerek (gumi) | 0.45-0.49 | Közel tökéletes térfogatmegőrzés | Kritikus a tömítés kialakítása és működése szempontjából |
| PTFE (teflon) | 0.46 | Közel tökéletes térfogatmegőrzés | Alacsony súrlódású tömítések nagy tágulással |
A Poisson-szám gyakorlati hatásai pneumatikus alkatrészekben
A Poisson-szám a pneumatikus rendszerekre több kulcsfontosságú módon is hatással van:
- Pecsét tömörítési viselkedése: Axiális összenyomáskor a tömítések sugárirányban a Poisson-szám által meghatározott mértékben tágulnak.
- Nyomástartó edény tágulása: A nyomás alatt álló hengerek hosszirányban és kerületileg is tágulnak.
- Az alkatrész illeszkedése terhelés alatt: Az összenyomás vagy húzás alatt álló alkatrészek minden irányban megváltoztatják a méreteket.
- Feszültségeloszlás: A Poisson-hatás még egyszerű terhelés esetén is többtengelyű feszültségi állapotokat hoz létre.
Esettanulmány: Poisson-arány elemzéssel: A tömítés szivárgásának megoldása
Tavaly Marcusszal, egy oregoni élelmiszer-feldolgozó üzem karbantartási vezetőjével dolgoztam együtt. A rúd nélküli palackjain a rendszeres tömítéscsere ellenére is tartós légszivárgás volt tapasztalható. A szivárgás különösen nagy volt nyomáscsúcsok és magasabb üzemi hőmérséklet esetén.
Az elemzés kimutatta, hogy a tömítés anyaga 0,47-es Poisson-számmal rendelkezett, ami jelentős radiális tágulást okozott axiális összenyomáskor. A nyomáscsúcsok során a hengerfurat is kitágult a saját Poisson-aránya miatt. Ez a kombináció átmeneti hézagokat hozott létre, amelyek lehetővé tették a légszivárgást.
A kissé alacsonyabb Poisson-számmal (0,43) és magasabb rugalmassági modulussal rendelkező kompozit tömítésre való áttéréssel csökkentettük a radiális tágulást összenyomás alatt. Ez az egyszerű változtatás, amely a Poisson-arány hatásainak megértésén alapul, 85%-vel csökkentette a légszivárgást, és a tömítés élettartamát 3 hónapról több mint egy évre növelte.
Méretváltozások kiszámítása a Poisson-szám segítségével
Annak megjóslása, hogy az alkatrészek hogyan változtatják meg a méreteket terhelés hatására:
| Dimenzió | Számítás | Példa |
|---|---|---|
| Tengelyirányú nyúlás | εaxiális = σ/E | 10MPa feszültség esetén alumíniumban: εaxial = 0,000145 |
| Keresztirányú nyúlás | εátló = -ν × εaxiális | ν = 0,33 esetén: εtransverse = -0,0000479 |
| Átmérő változás | ΔD = D × εtransverzális | 40 mm-es furat esetén: ΔD = -0,00192 mm (összenyomás) |
| Hosszváltozás | ΔL = L × εaxiális | 200 mm-es henger esetén: ΔL = 0,029 mm (kiterjesztés) |
| Hangerő változás | ΔV/V = εaxiális + 2ε keresztirányú | ΔV/V = 0,000145 - 2(0,0000479) = 0,000049 (0,0049%) |
A tömítés tervezésének optimalizálása a Poisson-szám segítségével
A Poisson-szám megértése kulcsfontosságú a tömítések tervezéséhez:
- Nyomószilárdsági ellenállás: Az alacsonyabb Poisson-számmal rendelkező anyagok jellemzően jobb nyomószilárdsági ellenállással rendelkeznek.
- Extrudálással szembeni ellenállás: A magasabb Poisson-számú anyagok tömörítés hatására jobban tágulnak a résekbe.
- Hőmérséklet érzékenység: A Poisson-szám gyakran nő a hőmérséklettel, ami befolyásolja a tömítés teljesítményét.
- Nyomásválasz: Nyomás alatt a tömítőanyag összenyomódása és a hengerfurat tágulása egyaránt a Poisson-számtól függ.
Mikor válik a rugalmas deformáció maradandó károsodássá?
A rugalmas és a képlékeny alakváltozás közötti határvonal megértése kulcsfontosságú a pneumatikus alkatrészek maradandó károsodásának megelőzése és a hosszú távú megbízhatóság biztosítása szempontjából.
A rugalmas alakváltozásról a plasztikus alakváltozásra való átmenet a folyáshatár4 egy anyag, jellemzően 0,2% eltérés a tökéletes rugalmasságtól. Pneumatikus alkatrészek esetében ez a küszöbérték anyagtól függően 35-500 MPa között változik. E határérték túllépése maradandó deformációt, megváltozott teljesítményjellemzőket és potenciális meghibásodást okoz. A kísérleti adatok azt mutatják, hogy a folyáshatár 60-70% közötti értéken történő működés maximalizálja az alkatrész élettartamát, miközben fenntartja a rugalmas helyreállást.
Vizsgáljuk meg ennek a rugalmas-plasztikus határnak a gyakorlati következményeit a pneumatikus rendszerek tervezése és karbantartása szempontjából.
Kísérleti képlékeny alakváltozási küszöbértékek gyakori anyagokhoz
A különböző anyagok különböző feszültségszinteknél váltanak át a rugalmas viselkedésből a képlékeny viselkedésbe:
| Anyag | Folyáshatár (MPa) | Tipikus biztonsági tényező | Biztonságos üzemi feszültség (MPa) |
|---|---|---|---|
| Alumínium 6061-T6 | 240-276 | 1.5 | 160-184 |
| Alumínium 7075-T6 | 460-505 | 1.5 | 307-337 |
| Enyhe acél | 250-350 | 1.5 | 167-233 |
| Rozsdamentes acél 304 | 205-215 | 1.5 | 137-143 |
| Sárgaréz (70/30) | 75-150 | 1.5 | 50-100 |
| Műszaki műanyagok | 35-100 | 2.0 | 17.5-50 |
| PTFE (teflon) | 10-15 | 2.5 | 4-6 |
A rugalmas határértékek túllépésének jelei pneumatikus rendszerekben
Amikor az alkatrészek túllépik a rugalmassági határértéküket, számos megfigyelhető tünet jelentkezik:
- Állandó deformáció: Az alkatrészek nem térnek vissza az eredeti méretükre, amikor kirakodják őket
- Hiszterézis: Különböző viselkedés a terhelés és a tehermentesítési ciklusok során
- Drift: Fokozatos dimenzióváltozások több cikluson keresztül
- Felületi jelek: Látható stresszminták vagy elszíneződések
- Megváltozott teljesítmény: Megváltozott súrlódási, tömítési vagy igazítási jellemzők
Esettanulmány: A konzolok meghibásodásának megelőzése rugalmas határérték-elemzéssel
Nemrégiben segítettem Robertnek, egy michigani autóalkatrész-gyártó automatizálási mérnökének. A rúd nélküli hengerek rögzítő konzoljai 3-6 hónapos működés után meghibásodtak, annak ellenére, hogy a szabványos terhelési számítások szerint voltak méretezve.
A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy bár a konzolok nem hibásodtak meg azonnal, a nyomáscsúcsok és a vészleállások során a rugalmas határértéket meghaladó igénybevételnek voltak kitéve. Minden egyes esemény kis mértékű plasztikus deformációt okozott, amely idővel felhalmozódott, és végül fáradásos meghibásodáshoz vezetett.
A konzolok újratervezésével, a rugalmassági határérték alatti nagyobb biztonsági tartalékkal és a feszültségkoncentrációs pontok megerősítésével a konzolok élettartamát 6 hónapról több mint 3 évre növeltük, ami a tartósság 6-szoros javulását jelenti.
Kísérleti módszerek a rugalmassági határértékek meghatározására
Az alkatrészek rugalmassági határainak meghatározása az adott alkalmazásban:
- Nyúlásmérő vizsgálat: Alkalmazza a növekményes terheléseket és mérje a nyúlásvisszanyerést.
- Méretellenőrzés: Az alkatrészek mérése betöltés előtt és után
- Ciklikus tesztelés: Ismételt terhelések alkalmazása és a méretváltozások figyelemmel kísérése
- Végeselem-elemzés (FEA)5: A stressz eloszlás modellezése a potenciális problémás területek azonosításához
- Anyagvizsgálat: Anyagminták szakító/nyomóvizsgálatainak elvégzése
A rugalmas határokat csökkentő tényezők valós alkalmazásokban
Számos tényező csökkentheti a rugalmassági határértéket a közzétett anyagspecifikációkhoz képest:
| Tényező | A rugalmassági határértékre gyakorolt hatás | Enyhítési stratégia |
|---|---|---|
| Hőmérséklet | Csökken a hőmérséklet emelkedésével | Szobahőmérséklet felett 0,5-1%-rel csökkentsük a hőmérsékletet °C-onként. |
| Ciklikus terhelés | Csökken a ciklusok számával | Használja a fáradási szilárdságot (30-50% a folyáshatárról) ciklikus alkalmazásokhoz. |
| Korrózió | A felületi degradáció csökkenti a tényleges szilárdságot | Használjon korrózióálló anyagokat vagy védőbevonatokat. |
| Gyártási hibák | Feszültségkoncentrációk a hibáknál | Minőségellenőrzési és vizsgálati eljárások végrehajtása |
| Stressz koncentrációk | A helyi feszültségek 2-3× névleges feszültségek lehetnek | Tervezzen nagyvonalú filékkel és kerülje az éles sarkokat |
Gyakorlati iránymutatások a rugalmas határok betartásához
Annak biztosítása érdekében, hogy pneumatikus alkatrészei a rugalmassági határaikon belül maradjanak:
- Megfelelő biztonsági tényezők alkalmazása: Általában 1,5-2,5 az alkalmazás kritikusságától függően.
- Minden terhelési esetet figyelembe kell venni: Beleértve a dinamikus terhelést, a nyomáscsúcsokat és a hőterhelést.
- A feszültségkoncentrációk azonosítása: FEA vagy stressz vizualizációs technikák használata
- Állapotfigyelés végrehajtása: Rendszeres ellenőrzés a képlékeny deformáció jeleire
- Működési feltételek ellenőrzése: Kezelje a hőmérsékletet, a nyomástöbbleteket és az ütőterhelést.
Következtetés
Az anyag rugalmas alakváltozásának alapelveinek megértése - a Hooke-törvény alkalmazásától a Poisson-szám hatásáig és a képlékeny alakváltozás küszöbértékéig - elengedhetetlen a megbízható, hatékony pneumatikus rendszerek tervezéséhez. Ha ezeket az elveket alkalmazza rúd nélküli hengeres alkalmazásaira és más pneumatikus alkatrészekre, javíthatja a pozicionálási pontosságot, meghosszabbíthatja az alkatrészek élettartamát és csökkentheti a karbantartási költségeket.
GYIK a pneumatikus rendszerek anyagelaszticitásával kapcsolatban
Mekkora rugalmas alakváltozás a normális egy pneumatikus hengerben?
Egy megfelelően tervezett pneumatikus hengerben a rugalmas alakváltozás normál üzemi körülmények között jellemzően 0,01-0,2 mm között mozog. Ez magában foglalja a cső tágulását, a rúd nyúlását és a tömítés összenyomódását. Precíziós alkalmazások esetén a teljes rugalmas alakváltozásnak 0,05 mm-re vagy annál kisebbre kell korlátozódnia. A szabványos ipari alkalmazásoknál a 0,1-0,2 mm-es deformáció általában elfogadható, amennyiben következetes és kiszámítható.
Hogyan befolyásolja a hőmérséklet a pneumatikus alkatrészek rugalmas tulajdonságait?
A hőmérséklet jelentősen befolyásolja a rugalmas tulajdonságokat. A legtöbb fém esetében a rugalmassági modulus °C hőmérséklet-növekedésenként körülbelül 0,03-0,05% értékkel csökken. A polimerek és elasztomerek esetében a hatás sokkal nagyobb, a rugalmassági modulus 0,5-2%/°C-kal csökken. Ez azt jelenti, hogy egy 60 °C-on működő pneumatikus rendszerben 20-30%-vel nagyobb rugalmas alakváltozás következhet be, mint ugyanebben a rendszerben 20 °C-on, különösen a tömítőelemek és a műanyag alkatrészek esetében.
Mi az összefüggés a nyomás és a hengercső tágulása között?
A hengercső tágulása a Hooke-törvényt követi, és egyenesen arányos a nyomással és a hengercső átmérőjével, és fordítottan arányos a falvastagsággal. Egy tipikus, 40 mm-es furattal és 3 mm-es falvastagsággal rendelkező alumíniumhenger esetében minden 1 bar nyomásnövekedés körülbelül 0,002 mm-es radiális tágulást okoz. Ez azt jelenti, hogy egy szabványos 6 baros rendszerben körülbelül 0,012 mm-es radiális tágulás tapasztalható - ez kicsi, de jelentős a precíziós alkalmazások és a tömítések tervezése szempontjából.
Hogyan számítsam ki egy pneumatikus henger rögzítésének merevségét?
Számítsa ki a rögzítési merevséget a rögzítési rendszer hatékony rugóállandójának (k) meghatározásával. Egy konzolos tartó esetében k = 3EI/L³, ahol E a rugalmassági modulus, I a tehetetlenségi nyomaték és L a kar hossza. Egy tipikus alumíniumprofil (40×40 mm) esetében, amely egy 300 mm-es konzolos rúd nélküli hengert hordoz, a merevség körülbelül 2500-3500 N/mm. Ez azt jelenti, hogy egy 100 N erő 0,03-0,04 mm-es elhajlást okozna a konzol végén.
Milyen hatással van a Poisson-szám a pneumatikus tömítések teljesítményére?
A Poisson-szám közvetlenül befolyásolja, hogy a tömítések hogyan viselkednek tömörítés alatt. Ha egy 0,47 Poisson-számú (az NBR gumira jellemző) tömítést tengelyirányban 10%-tal összenyomunk, akkor sugárirányban körülbelül 4,7%-tal tágul. Ez a tágulás alapvető fontosságú a henger falával szembeni tömítőerő létrehozásához. Az alacsonyabb Poisson-számmal rendelkező anyagok kevésbé tágulnak tömörítés hatására, és jellemzően nagyobb százalékos tömörítési arányt igényelnek a hatékony tömítés eléréséhez.
Hogyan állapíthatom meg, hogy egy pneumatikus alkatrészben történt-e képlékeny deformáció?
Ellenőrizze a képlékeny deformáció ezen öt jelét: 1) Az alkatrész nem tér vissza eredeti méreteire, amikor a nyomást vagy a terhelést megszüntetik (mérje meg precíziós mérőszöggel vagy mutatókkal), 2) Látható torzulás, különösen a feszültségkoncentrációs pontokon, mint például a sarkok és a rögzítőfuratok, 3) Felületi nyomok vagy elszíneződés a feszültségpályák mentén, 4) Megváltozott működési jellemzők, például megnövekedett súrlódás vagy kötés, és 5) Idővel fokozatos méretváltozás, ami a rugalmas tartományon túli folyamatos deformációra utal.
-
Részletes magyarázatot ad a Hooke-törvényre, a fizika azon alapelvére, amely leírja a rugószerű tárgyra kifejtett erő és az abból eredő nyúlás vagy összenyomás közötti lineáris kapcsolatot. ↩
-
Ismerteti a Poisson-szám fogalmát, amely egy fontos anyagtulajdonság, amely számszerűsíti az anyagnak a terhelés irányára merőleges irányokban való tágulási vagy összehúzódási hajlamát. ↩
-
Világos definíciót ad a rugalmassági modulusról (más néven Young-modulus), amely egy kulcsfontosságú mechanikai tulajdonság, amely egy szilárd anyag merevségét és elasztikus alakváltozással szembeni ellenállását méri. ↩
-
Megmagyarázza a folyáshatár jelentését, azt a kritikus feszültségszintet, amelynél az anyag plasztikusan deformálódni kezd, azaz a terhelés megszűnése után már nem tér vissza eredeti alakjába. ↩
-
Áttekintést nyújt a végeselem-elemzésről (FEA), amely a mérnökök által használt hatékony számítási eszköz annak szimulálására, hogy egy termék vagy alkatrész hogyan reagál a valós erőkre, rezgésekre, hőre és egyéb fizikai hatásokra. ↩
English 
Deutsch 
Français 
Italiano 
Español 
Português 
Русский 
العربية 
日本語 
한국어 
Bahasa Indonesia 
Türkçe 
Nederlands 
Ελληνικά 
Български 
Čeština 
Dansk 
Eesti 
Suomi 
Magyar 
Lietuvių kalba 
Latviešu valoda 
Polski 
Română 
Svenska 
Slovenčina 
Slovenščina 
Norsk bokmål 
Українська