Fedezze fel a pneumatika jövőjét. Blogunk szakértői meglátásokat, műszaki útmutatókat és iparági trendeket kínál, hogy segítsen Önnek az automatizálási rendszerek innovációjában és optimalizálásában.
A tömítőperem geometriájának fizikája lényegében az érintkezési feszültség kezelésére vezethető vissza. Az éles élű kialakítások nagy helyi nyomást generálnak, amely megtisztítja a felületeket, míg a lekerekített (gömbölyített) kialakítások elősegítik a hidrodinamikai olajéket kialakulását, amely csökkenti a súrlódást és meghosszabbítja az élettartamot.
A MoS2 bevonatok tartós, száraz kenőréteget képeznek, amely a fém felületéhez kötődik, így a hengerek több millió cikluson át működhetnek kiegészítő olaj vagy zsír nélkül, ami ideálisvá teszi őket a “tiszta” iparágak számára.
A pneumatikus henger “visszapattanása” a levegő összenyomhatósága miatt következik be, ahol a sűrített levegő rugóként viselkedik, energiát tárol és szabadít fel, ami rezgéseket okoz, amikor a dugattyú eléri a löket végpontját vagy ellenállásba ütközik, így természetes rezonanciafrekvenciájú tömeg-rugó-csillapító rendszert hozva létre.
A fojtott áramlás akkor következik be, amikor a henger nyílásain átáramló levegő sebessége eléri a hangsebességet (Mach 1), ami áramlási korlátozást eredményez, amely megakadályozza a tömegáram további növekedését, függetlenül a lefelé irányuló nyomáscsökkenéstől vagy a felfelé irányuló nyomásnövekedéstől.
A pneumatikus hengerekben az adiabatikus és az izotermikus tágulás közötti legfontosabb különbség a hőátadásban rejlik: az adiabatikus folyamatok hőcsere nélkül gyorsan zajlanak, míg az izotermikus folyamatok a környezettel való folyamatos hőátadás révén állandó hőmérsékletet tartanak fenn.
